Vártuk a Mikulást

Mikulás, azaz Miklós az egyik legismertebb és legnépszerűbb keresztény szent. A mai Törökország területén, Patara városában született a 3. században, és a legendák szerint 350 körül halt meg. Szüleit kiskorában egy járványban elveszítette, innentől kezdve nagybátyja nevelte. Miklós a feljegyzések szerint már kisgyermekként is különlegesen buzgó és hithű életet élt, és ezt felnőve is folytatta: a rászorulók között szétosztotta mindazt, amit gazdag szüleitől örökölt. Szegény szeretett volna lenni, mint Jézus.
Egyszer Miklós tudomására jutott, hogy egy szegény apa nem tudja tisztességben felnevelni és férjhez adni három lányát. Válaszul erre Miklós három egymást követő éjszaka egy-egy pénzzel teli erszényt dobott be nekik az ablakon. Az apa utolsó éjjel megleste őt – talán innen ered a hagyomány, hogy Miklós, azaz Mikulás ajándékot hoz az ablakba.
Amikor Myra városában püspököt választottak, a választást vezető püspöknek egy égi hang azt súgta, hogy mindenki közül Miklós a legalkalmasabb jelölt. És mivel a püspökök hagyományos öltözete a hosszú, piros palást piros süveggel, a kezükben pedig pásztorbotot fognak, Szent Miklós így maradt meg az ábrázolásokban. Éppen ezért ma is ilyen öltözetben jár-kel a Mikulás.
Az ördög formájú figura osztrák területről származik, maga a név is innen ered. Alakja valószínűleg a téli napforduló pogány kori hiedelemvilágának szellemeit testesíti meg, a kinézete pedig a keresztény vallás gonosz- ábrázolására vezethető vissza. A fekete ruhába öltözött, körmös, láncos, szarvakkal elcsúfított alak, a jóságos Mikulás mellett a büntetésosztó ördög szerepét tölti be.
Óvodánkban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából járt a Mikulás és osztott csomagot. Óvodásainknak meglepetésként Mikulás versekkel és kifesteni való képekkel ill. 12 színű zsírkrétával kedveskedtünk. Akik januárban bemutatják óvó nénijüknek a szépen kifestett füzetet, kis meglepetésben részesülnek.